Együk az amit kíván a testünk

Szervezetünk számára a legoptimálisabb tényleg az lenne ha mindig azt ennénk, amit megkívánunk. Hiszen ő hajszálpontosan tudja hogy éppen mire van szüksége. Sokkal jobban tudja mint a dietetikusod, az orvosod vagy a szüleid. Igen ám, de vajon mikor megkívánunk valamit akkor azt valóban a testünk kívánja? Biztos voltatok már úgy kedves olvasók hogy elsétáltatok egy gyorsétterem mellett ( nem akarok pontosítani, de tudjátok hogy mire gondolok ) és összefutott a nyál a szátokban a "friss" hamburger illatától. De hiszen ez szinte mindig megtörténik amikor elsétálok előtte. Akkor mindig csak itt kéne ennem? Hiszen megkívánom?! És itt jön a nagy különbség, amire ha megtanulunk hallgatni, akkor már tettünk egy hatalmas lépést testünk biológiájának tökéletesebb működése felé. Ugyanis nem csak a testünk képes megkívánni dolgokat, de az agyunk is! Igen mikor extrán feldolgozott élelmiszereket eszünk, az az agyunk örömközpontjára hat, hasonlóan mint a kábítószerek. Itt azért nem kell megijedni, nem leszünk drogosak, pár burgertől ! De a működési elv nagyon is hasonló, a mesterséges anyagokból leutánozhatatlan íz, amit itt kapunk hatalmas endorfin löketett generál, és talán ezt már tudjuk hogy az agyunk imád örülni. És ha teheti mindig csak örülne. Tehát akkor most már kezdjük kapizsgálni, hogy a kívánás és kívánás között mekkora különbség rejtőzik. Őszinte leszek, a tested sosem kérne tőled ilyesmit, a testednek jó élelmiszerek kellenek, amelyek nemcsak az alap tápanyagokat tartalmazzák, azt is elég silány minőségben, hanem vannak benne mikró és makró elemek, vitaminok, ásványi anyagok stb. Kicsit olyan mikor gyorsétteremben étkezünk, mintha az autónkba csak simán gázolajat tankolnánk, de abból is a kamionról leeső fajtát és nem tennénk bele se olajat se hűtővizet se váltó olajat . Ugye nem kell elárulnom hogy mennyire jutnánk így messzire kis kocsinkkal. Hasonló ez a szervezetünknél is. De egy pillanatig sem akarok álszent vagy egy újabb olyan ember lenni, aki csak azt harsogja hogy egyél egészségesen, ne egyél gyors kaját és sportolj sokat. Hiszen ezt halljuk mindenhonnan, és már jól tudjuk hogy ez igen száraz és unalmas. Nyugodtan vágjál be néha egy extra hiper dupla menüt. Hiszen ha az autós példára vissza nézünk, akkor egy teli tanknál elfér az a 10 liter kamionról leesett fajta is ha egyébként minden a helyén van. Nem akarom senkinek azt tanácsolni hogy éljen teljes megvonásban és fegyelemben. Egy célom van ezzel a rövid kis mesével, hogy átadjam azt az érzetet a testben amit tényleg ő küld, nem az elménk. Elmesélek egy rövid példát az életemből ami mostanában zajlik velem, körülöttem. A tojással életemben mindig hektikus volt a viszonyom, voltak időszakok mikor ettem és volt amikor szinte egyáltalán nem. Aztán mit ad isten, a barátnőm faluról származik és a jó múltkor hozott házi tojást amit a faluban lehet kapni. Egyszer egyszer ránéztem egy rántottára régebben, mostanában ha tehetem van hogy egy héten 4-szer is valamilyen tojás ételt reggelizem. És egy furcsa dolog a sztoriban, hogy nem szeretem jobban az ízét mint mikor hektikusabb volt a viszonyunk ! Mert nem az ízét kívánom ! Hanem a testem kívánja magát a tápanyagokat belőle. De az elmúlt egy évben is volt itthon mindig tojás, de valahogy nem készült belőle túl sok reggeli. Érdekes ugye? Ezt csak egy piciny példa, de jól tükrözi amiről beszélek. És mielőtt mindenki elkezdene több kartonnyi tojást bespájzolni, nem ez a lényeg!! Ez csak egy példa most a saját életemből. Az a lényeg hogy a te testednek éppen mire van szüksége és te azt meghallod e! Kicsit segítek. Általában mikor ebben nem vagy gyakorlott, ezek a "kívánások" a periférián fognak megjelenni, mikor van egy kósza gondolatod ( és a legtöbbször egyáltalán nem lesz logikus), hogy te most úgy megennél egy két marék savanyú káposztát. És ilyenkor szokott bekapcsolni a program, az elme hogy jön a feleséged vagy csak simán magadban folyik a monológ, hogy de hát már megbeszéltük hogy ma melegszendvicset eszünk. Ezek is szintén csak példák! A lényeg hogy tanuljunk meg a testünkre figyelni, alakítsunk ki vele egy teljesen új viszonyt. Hiszen ő a részünk, amíg a földön élünk elválaszthatatlan szövetségesünk, ezért tanuljuk meg nagyon, de nagyon szeretni! Mikor a gyermekünk kér valamit meg adjuk neki ugye? Na próbáljunk meg így gondolni saját testünkre is. Hiszen akit szeretünk arra figyelünk és nem akarunk neki rosszat. Minden ember egyedi, ezért nem tudnak hosszú távon működőképesek lenni a diéták, nem mondom hogyha felszalad néha rád pár kilóval több, ne egyél kevesebbet. De légy őszinte magaddal, hosszú távon tudsz így étkezni ? És ami fontosabb akarsz? És a tested akarja ezt? Ez kicsit olyan hogy megint egy jó példával éljek mintha a gyermeked művészeti iskolába akarna majd menni, de te beíratod katonaiba, mert az interneten azt olvastad hogy most az a divat és mennyire jó. Szerinted a gyermeked jól fogja ott érezni magát? De ha szereted, nem tennél vele így ugye? Legyünk gondosak és szeretetteljesek önmagunkhoz is! Kezdjük el felfedezni a környezetünkben fellelhető jó minőségű élelmiszereket, amiket nem nagyüzemileg, iparilag állítottak elő. És ne az elménk hanem a testünk kívánsága szerint táplálkozzunk. Ha így teszünk már is rengeteget tettünk önmagunkért. Ha szeretnél minden héten ehhez hasonló, egyszerű és praktikus tippeket kapni, egyszerűen kedveld oldalunkat. Ha másoknak is segítenél vele, akkor pedig nyugodtan megoszthatod tartalmainkat.