Szauna, mint szertartás

A téli időszakban sokak által kedvelt kikapcsolódási és időtöltési mód a wellness részlegben található szauna használata, amelynek számos előnye van egészségünkre nézve. A legtöbbünk ismerete odáig nyúlik hogy egy forró fából készült kamra ahol ki kell bírni 10-15percet aztán letusolni, vagy maximum részt vettünk már a téli pihenések során 1-1 szeánszon ahol egy kedves hölgy különféle illatokat csepegtetett a kőre, majd törölközővel jól megcsavarta a levegőt. Nem célom meg ítélni egyik módszert sem, de ahogy az életben mindennek, a szaunázásban is vannak minőségek. Ami nem azt jelenti hogy az egyik rosszabb a másiknál, csak más. : )

A régebbi időkben főleg az északi népeknél volt elterjedt egy szigetelt sátor felfűtése amit vagy közvetlen tűzrakással vagy tűzön forralt kövekkel oldottak meg. Jó példa erre az indiánok inipije. Azonban ők ezt nem kikapcsolódásra használták hanem, mint szertartási helyszínt. Ahol a hétköznapitól eltérő hőmérséklet és a forró kövekre helyezett különféle növényekből felszabaduló füst hatására transz állapotba kerültek, ezt főleg gyógyításra illetve különféle jeles alkalmakkor (pl. beavatás) használták.

A transz szó hallatán nem kell megijedni, ha a kedves olvasó az itt leírtakat követi nem fog önkívületben a földön fekve ébredni. : ) A cél egyáltalán nem az önkívület hanem az önmagunkkal történő mély kapcsolódás lehetősége. Ahol kiszakadhatunk a mindennapi programjainkból és új potenciálokat engedhetünk be az életünkbe. Egy olyan lecsendesedett, jóleső állapot, amely igazából a természetes létállapotunk.

És akkor jöjjön maga a gyakorlat:

Előzmények : semmiképpen ne végezzük teli hassal, hozzunk magunkkal 1 üveg vizet amelyből kortyolgassunk a szünetekben, olyan helyett válasszunk ahol klasszikus finn szauna van ami 80-100 fokos, mindenképpen legyen merülő medence is ami 10-13 fok körüli ( vagy télen egy tó : ) )

• Lehetőleg egyedül végezzük a gyakorlatot, csendesedjünk el, végezhetünk előtte valamilyen légző gyakorlatot, legjobb egy olyan hely vagy időszak amikor rajtunk kívül kevesen használják a szaunát.
• Menjünk be a szaunában fordítsuk meg a homokórát, ajánlott 10-20 percet bent lenni, azonban a homokóra csak támpont legyen! Próbáljunk a belső óránkra hallgatni.
• Kezdjük figyelni a testünket, érezzük ahogy a forróság elkezdi átjárni, semmiképpen ne beszélgessünk, csak legyünk.
• Engedjük el azt a hozzá állást, hogy ki akarjuk bírni, amikor fél perenként nézegetjük az órát, hogy jaj teljen már le. Fogadjuk el a jelen pillanatot úgy ahogy van, ne küzdjünk a forrósággal. Ha ez sikerül attól a forró még forró marad, de elkezd jóleső lenni. Tudatosítsuk ahogy kitágulnak az ereink, ezáltal mindenhova bőven jut friss vér a testünkben.
• Egyszer csak lesz egy pont, amikor igazán elkezdünk izzadni, ezt csak száraz szaunában tapasztalhatjuk meg, tehát semmiképpen ne tegyünk semmit a kövekre.
• Tudatosítsuk ahogy az izzadsággal távoznak a méreg anyagok a testünkből
• Mikor már úgy érezzük, hogy nem bírjuk, akkor húzzunk még rá kicsit, kezdjünk el úgy lélegezni, hogy közben a fókuszunkat a meleget adó kályhára összpontosítjuk, mintha magunkba lélegeznénk a forróságot. Mikor megjelenik bennünk egy gondolat hogy nem bírjuk tovább akkor ha mégis tovább folytatjuk rájövünk hogy ez a gondolat csak az elménkből származik, amit a múlt tapasztalataiból állított össze ( a forróság veszélyes, menekülj stb.) De nem kell rá hallgatnunk, mert nem az elménk vagyunk. : ) Ezután érezni fogjuk ugyan a forróságot, de nem lesz melegünk.
• Kb. 5-8 percet maradjunk még ilyenkor bent, aztán kijövetel után egyből csobbanjunk egyet a merülő medencében, ha lehet a fejünket is teljesen tegyük a víz alá, hölgyeknél is legalább az arcot. (Tudom most majd sokakban megszólal a vészharang, hogy de hát először tusolni kell…. , NE tusolj előtte, úgy már nem lesz az igazi.)
• Maradjunk egy pár percet a merülő medencében érezzük ahogy a hideg átjárja egész testünket és amikor már kellően le hűltünk, csak akkor szálljunk ki, ne feledjük nem sietünk sehová.
• Kiszállás után egy szédüléshez hasonló állapotot érezhetünk, a lehető leggyorsabban feküdjünk le, ha mindent jól csináltunk akkor egy enyhén 'áramló' állapotban találjuk magunkat, ahol szinte nincsenek is gondolataink, maradjunk ebben a pihentető állapotban amíg csak jólesik, feküdjünk csak nyugodtan, nem kell sehova sietnünk, kortyoljunk párat a vízből és csak hagyjuk, hogy a testünk és az elménk pihenjen, lazuljon.
• Ezt megismételhetjük 2-4 alkalom között, ahogy jólesik, én általában 3-szor szoktam.

A lényeg, hogy a gyakorlat minden részében legyünk teljesen ott a pillanatban. Ne akarjunk elmenekülni sem a forróságból, sem a jéghideg vízből, ezt a megtapasztalást aztán belevihetjük a hétköznapi életünkbe is, mikor nem a megszokásainkból reagálunk bizonyos helyzetekre, hanem teljesen jelen vagyunk. Merőben új megtapasztalások fognak kibontakozni ezáltal az életünkben.

(Figyelem; Akinek súlyos idegrendszeri betegségük, tüdő,- vagy légzőszervi betegségük, vagy súlyos szív, vagy érrendszeri betegségük van, azoknak ez a gyakorlat nem ajánlott, illetve az éppen menstruáló nőknek sem.)

A tél még hosszú élvezzük ki a lehetőségeit. : )